Ismerd meg a világ legkisebb majmait!

A leginkább mesebeli koboldokra hasonlító karmosmajom-félék, a főemlősök egyik legváltozatosabb csoportját alkotják

A leginkább mesebeli koboldokra hasonlító karmosmajmok-félék a főemlősök egyik legváltozatosabb csoportját alkotják

 

 A furcsa kinézetű karmosmajmok, a valódi majmok között a legkisebbek. Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi vidékein élnek, s 20 fajukkal és nem kevesebb, mint 39 alfajukkal a főemlősök leggazdagabb csoportjai közé tartoznak.

A karmosmajmom félék családja selyemmajmocskák és tamarinok tartoznak.

Legfeltűnőbb különbség a 2 csoport tagjai között, hogy míg  a selyemmajmok alsó állkapcsának metszőfogai ugyanolyan hosszúak, mint a szemfogaik, a tamarinok esetében a szemfogak jóval hosszabbak mint a metszőfogak.

Több olyan közös vonásuk van, amelyek igen szokatlanok a főemlősök körében;

- egyszerre több utód születik(rendszerint ikrek)

- az apa és a csoport más tagjai jelentős részt vállalnak a fiatalok gondozásában.

- A felnőtt utódok maguk is a csoportban maradhatnak, hogy segítsenek fiatalabb testvéreik felnevelésében.

Néhány anatómiai vonásukban is különböznek a többi majomtól; ilyen jelleg például, hogy a hátsó láb nagyujja kivételével az összes ujjukon módosult karmok nőttek köröm helyett.

Mivel átlagosan 25-50dkg-os, 20cm-es állatokról van szó, a dél-amerikai esőerdők felső lombkorona szintjének legvékonyabb ágaira is kimerészkedhetnek, ahova a rájuk fogukat fenő ragadozók nem tudják követni őket, ráadásul a felső ágakon lévő gyümölcsökhöz is könnyedén hozzáférnek. A gyümölcsök mellett előszeretettel fogyasztják a gerinctelen és kisebb gerinces állatokat is s a selyemmajmok számára kulcsfontosságúak a növényi váladékok is;  a fák kérgét metszőfogaikkal sértik fel, hogy  mézgához jussanak ( a mézga a fák védekező eszköze  a kérget ért sérülések ellen).

Mind a selyemmajmok, mind a tamarinok általában 4-20 fős csoportokban élnek, mely általában egyetlen szaporodó párból és utódaikból tevődik össze. A nőstények a párzást követően 150-190 nappal hozzák világra kölykeiket. Az újszülöttek 20 -25g súlyúak, azaz anyjuk testsúlyának 25%-át teszik ki! A kölyköket az első pillanattól kezdve magukkal hurcolják, s a csoport minden tagja részt vesz hordozásukban.

Területüket elszántan védelmezik. Itt kap szerepet az a különböző fajok egyedi hajviselete. A látványos konfrontációt gyakran kiáltozás előzi meg. Egyes fajok a sörényüket meresztgetik, míg mások felborzolják a  szőrüket vagy a nyelvükkel csettintgetnek. A territoriális szagjelzésnek szintén fontos szerepe van.

A fajgazdagság az Amazonas középső és felső szakasza  környékén a legnagyobb. A család tagjait régebben –tévesen- a sárgaláz és a malária-terjesztőjének tartották, emiatt kíméletlenül vadászták őket.

Élőhelyük rohamos pusztulása mellett az illegális kereskedelem is pusztítja állományaikat.

A Nyíregyházi Állatparkban jelenleg 5 karmosmajom faj tekinthető meg a . Az aprócska állatok mindegyik faja más és más külső jelleggel bír, így könnyedén beazonosíthatóak.

 

A császárbajszú tamarinok mindkét ivara tekintélyes méretű bajusszal rendelkezik, s a hasonlóság miatt II. Vilmos  császárról kapták a nevüket.

A fehérajkú tamarinok és a fehérarcú selyemmajmok neve szintén külső megjelenéséről  árulkodik, csakúgy mint az az aranykezű tamarinoké, akiknek a fekete testszőrzet mellett végtagjai narancs-vöröses színűek .A faj tudományos neve  (Saguinus midas) is utal jellegzetes  külsejükre, hiszen  Midas királynak a legenda szerint minden arannyá vált a kezében. Az egyik legkönnyebben felismerhető főemlős, a  gyapjasfejű tamarin, akit magyar és német nyelvterületen liszt-majmocskának is neveznek, hiszen jellegzetes hajkoronája igen emlékeztet a magyar zeneszerzőre, Liszt Ferencre.